1. Minden belföldi adóalanynak (pl. egyéni vállalkotásoknak és cégeknek) kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, tehát még alanyi mentes vállalkozásoknak is. Ehhez regisztrálni kell a NAV online adatszolgáltató rendszerébe, viszont számlázó programmal ez a kötelezettség automatizálható.

Ennek a változásnak a következménye, hogy az adatszolgáltatás köteles számlákra kötelező ráírni a vevő adószámát, valamint azok akik pénztárgépet használnak, azoknak el kell kerülniük, hogy ugyanarról a bevételről egyszerre gépi nyugtát és számlát állítsanak ki, mert ez az adatszolgáltatás duplikációjával járhat.

2. A számla kiállítására nyitva álló határidő 15 napról 8 napra csökken.

3. Munkaviszony után legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a kötelező járulékokat. Ha például egy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a járulékalap nem éri el ezt az összeget, a munkavállalónak maga után (a nettó bérből) kell megfizetnie a pótlólagos járulékokat.

4. A 10%-os nyugdíj-biztosítási, 7%-os egészségbiztosítási és 1,5%-os munkaerőpaci járulék 18,5%-os társadalombiztosítási járulékká olvad össze. Tehát a megbízási jogviszonyban is meg kell fizetni a 1,5%-os Munkaerő piaci járulékot is.

5. Ennek vonzata, hogy az egyéni és társas vállalkozók minimum járulékalapjának számításakor az egészségbiztosítási és munkaerőpaci járulék alapja is 150%-ról 100%-ra csökken.

6. Szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.

7. Nyugdíjasok már minden jogviszonyban mentesülnek a TB megfizetése alól, tehát csak a valós jövedelmük után egyedül a 15%-os SZJA-t kell megfizetniük. Munkáltató vagy megbízó sem fizet utánuk kifizetőt terhelő adót.

+ KATA infó: ha valaki kisadózóként 03.31-én pótlékmentes részletfizetést kapott (adófolyószámlán fellelhető), mivel megszűnt a veszélyhelyzet első alkalommal 07.12-én kell törlesztenie a kormányrendelet szerint.

TB változások 2020.07.01-jétől
1. Foglalkoztatói járulékok
Új egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni 2020. július 1-jétől. Ez a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4%+3%), valamint a munkaerőpiaci járulék (1,5%) összeolvadását jelenti. A mértéke összesítve nem változik, 18,5 százalék lesz. A nyugdíjjárulék megmarad „külön” is, mert vannak olyan jövedelmek, ellátások, amely után csak nyugdíjjárulékot kell levonni (pl. álláskeresési támogatásban, rehabilitáció ellátásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő személy). Ez egyszerűsödést jelent, azonban azt is jelenti, hogy gyakorlatilag minden biztosítottnak 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie járulékalapot képező jövedelme vonatkozásában. Ez egyes jogviszonyoknál magasabb járulékot jelent: pl. megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem esetén eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni, viszont ezzel a biztosított álláskeresési támogatásra jogosultságot szereznek. Továbbá 2020. július 1-jétől 17,5%-ról 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A TB-járulékok összevonásával nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, mert a családi járulékkedvezmény a teljes 18,5%-os TB-járulékkal szemben érvényesíthető lesz (eddig a 1,5% munkaerőpiaci járulékkal szemben nem volt érvényesíthető).
2. Egyéni és társas vállalkozók járulékterhei
2020. július 1-jétől a minimum-járulékalap egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbérrel/garantáltbérminimumra fog csökkeni. Eddig az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja a minimálbér/garantált bérminimum 150%-a volt, így ez cca. 6-8eFt havi járulékfizetési csökkenést jelent.

3. A munkaviszonyban foglalkoztatottak – járulékfizetés alsó határa
A munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében 2020.július 1-jétől bevezetik a járulékfizetés alsó határát: a TB-járulékot legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni minden hónapban (akkor is, ha a foglalkoztatott havi jövedelme ennél kevesebb).